logo
mobile logo
Fel

Ismertető

Módszertani sajátosságok

 

Az individuálpszichológia (IP) dinamikus terápiás szemlélete alapján elismeri a Tudattalan szerepét a magatartásban, az életút formálásában, de emellett az ember társadalmi lény voltát, egész-legességét, megbonthatatlanságát, cél- és feladatorientáltságát helyezi előtérbe. Kiemeli az ember legkoraibb és sokáig kísérő alapélményének a kisebbértékűségi érzésnek a fontosságát, kutatja, hogy ezt milyen módon lehet ellensúlyozni a szociális felelősség és feladatvállalás, valamint az önmegvalósítás útján.
Az IP elkötelezett a gyermek személyiségének kibontakoztatása, a gyermek szüntelen önteremtő- és öngyógyító törekvése, a közösségérzés kialakítása mellett. Adler és követői részletes neurózistant dolgoztak ki, de a pszichés betegséget nem fátumnak, hanem helyrehozható kisiklásnak fogták fel az életstílus korrekciója által. Az individuálpszichológia elemeit a XX. század folyamán egy sor fontos irányzat – Rogers-féle kliensközpontú terápia, a családterápiás irányzatok, továbbá Én-erősítő tréningek és menedzserképzők, mint pl. a del Carnegie kurzus – felhasználta és eszköztárába beépítette.
Mindezekből látható, hogy az Individuálpszichológia sajátosan ötvözi az orvosi, a pszichológiai, a prevenciós és a pedagógiai szempontokat. A Magyar Individuálpszichológiai Egyesület (MIPE) égisze alatt akkreditált képzéseink keretében alapdiplomára (orvosi, pszichológusi, pedagógusi, szociálpedagógusi stb.) építve képezünk, melyet kollégáink alaptevékenységeik mellett gyakorolhatnak.

Ízelítő az individuálpszichológia elméletéből

 

Az IP mélylélektani irányzat, mely az emberi psziché tudattalan régiójának szerepét elismeri. E mellett a személyiség társadalmi-lény voltát helyezi előtérbe. E szociálpszichológiai, humanisztikus beállítódás napjainkban különösen időszerű. Az IP a tudományos emberismerethez sok támpontot adott. Adler véleménye: az egyén minden erejével arra törekszik, hogy az embertársaival való együttélés összefüggéseit keresse, s azon belül saját biztonságát megtalálja: De mitől függ életünk biztonsága? Mi határozza meg életünket? Az, hogy milyen célokat tűzünk ki magunk elé! S mi áll a cél mögött? A sikerorientáltság! Lássuk ennek IP szemléletű fejlődéslélektanát: Az újszülött világrajöttekor egyedül életképtelen, magatehetetlen. A kisgyermek sokszor találja szemben magát a feladatokhoz mért elégtelenségével; majd növekedvén, ismeretei bővülésekor, a világegyetemhez mért parányi voltával. Mondhatnánk: a kisebbértékűség érzése velünk fogant. Azonban a gyermek felé sugárzó szeretet, fontosságérzés és bizalom bátorságot ad, egyre nehezebb feladatokra sarkall. Gyermekkortól kezdve tehát az ember minden törekvése mögött ott áll, hogy ne kelljen kisebbrendűnek éreznie magát. Ez ellen küzd, ezt igyekszik kompenzálni; Közben alakul a helyes önértékelés. A feladatok, a munka elvégzése maximális igényességgel történik. Az egyénben pozitív közösségérzés alakul ki. Formálódik az egészséges, sikeres életstílus.

Az individuálpszichológia alkalmazási területe

 

A közösségérzés az interperszonális konfliktusok rugalmas, feltétlen és kielégítő megoldását eredményezi. Változó világunkban különös szükség van az egyének konfliktusmegoldási és frusztrációtűrési képességére: Mindezek az adleri mélylélektan kultúrájával fokozhatók. Az IP ötvözi a pszichológiai és pedagógiai irányultságot. Korunkban a tradicionális családi, nevelési minták felbomlásakor különösen fontos a tudatos, lélektani alapozású szülői, nevelői szemlélet. Ennek módszeréül ajánljuk az IP- t.
Napjainkban felértékelődik a változtatni tudás, és az újrakezdés képessége. Ezen tudatos élettér alakításhoz nyújt segítséget az IP. Társadalmunk üzletemberekből, vállalkozókból álló új rétegének különösen szüksége van az egészséges önbizalomra, a túlkompenzált kisebbértékűség-érzet helyett. Ebben is hasznos, az én-erősítésre, egyensúly-teremtésre koncentráló IP.
A pszichés megbetegedések (neurózis; pszichoszomatózis, pszichózis, szenvedélybetegségek) kezelésében; egyes páciensek sikeres rehabilitációjához elengedhetetlen az IP módszerspecifikus terápiás ismerete. Az elzüllés és bűnözésmegelőzés adleri gondolatának aktualitása is tagadhatatlan.
Összefoglalva mondhatjuk, hogy a társadalmi együttélés minden területén segítséget nyújt az IP, mert az embertelen verseny és a mások felett aratott győzelem helyett az együttműködésre, a másik ember megértésére orientál, s ezzel új lehetőségeket kínál harmonikusabb jövőnk kialakításához. Századunk utolsó 10-20 évében világszerte terjed az IP, s méltó reneszánszát éli.

Egy kis történelem ...

 

Az individuálpszichológia a pszichoanalízis és a jungi analitikus pszichológia mellett a harmadik klasszikus, nagy pszichoterápiás irányzat. Alapítója Alfred Adler (1870-1937) bécsi orvos, aki a gyógyító munka mellett nagy figyelmet szentelt a mentálhigiénia és a megelőzés kérdéseinek. Kevesen tudják, hogy a nevelési tanácsadást Adler, az individuálpszichológusok, közöttük hazánkban Máday István szervezték meg, melyből világszerte ismert hálózat lett, szolgálva a gyermekterápia, családterápia, gyermekvédelem, fejlesztőpedagógia, s az adleri bátorító nevelés céljait. Az individuálpszichológiai pszichoterápián belül dinamikus szemléletű felnőtt, gyermek, egyéni és csoportterápia működik. Hazánkban az egyes irányzatok művelői az egységes Magyar Individuálpszichológiai Egyesület (MIPE) keretében dolgoznak.

A MIPE 1927-1950 között széles körben, tudományos igényességgel működött Prof. Marosi Máday István vezetésével, de államilag feloszlatták. 1991-ben alakult újjá, dr. Arató Ottó vezetésével a Magyar Pszichiátriai Társaság és a Nemzetközi IP Társaság tagegyesületeként.

A mozgalom újjászerveződésének jelentős lépései:

  • 1980-1991: Individuálpszichológiai előadások megjelenése a pszichiátriai, pszichológiai és pedagógiai alap és tovább-képzéseken.
  • 1989 dr. Arató Ottó átfogó előadássorozata a Sport Kórházban az IP elméletéről és gyakorlásáról
  • 1989.: A Magyar Pszichológiai Társaság, majd a Magyar Pszichiátriai Társaság javaslatára Individuálpszichológiai Munkacsoport szerveződése és működése az egyesület megalakulásáig.
  • 1990. Abano (Olaszország): A Nemzetközi Individuálpszichológiai Társaság (IAIP) anyagi és szakmai támogatással segítette a magyar individuálpszichológiai szakemberek képzését és a Magyar Pszichiátriai Társaság Individuálpszichológiai Munkacsoportjának ajándékozta a következő Nemzetközi Kongresszus megrendezését, — elismerve Magyarország politikai szerepét a társadalmi változásokban. Az IAIP felvette az individuálpszichológiaimunkacsoportot a provizórikus tagjai sorába.
  • 1990. Budapest: A. Adler “Emberismeret” c. könyvének reprint kiadása a Göncöl Kiadó gondozásában.
  • 1991. Budapest: Az Alfred Adler Alapítvány létrehozása a Nemzetközi Individuálpszichológiai Társaság tagjainak adományiból, dr. Arató Ottó és dr. Kárpáti Gyöngyvér szervező munkájával.
  • 1991. Budapest: Az Arató Ottó és Kis György által írt “Az Individuálpszichológia és hatása Magyarországon” című könyv megjelenése a Tankönyvkiadó gondozásában.
  • 1990 – 1993. Budapest: Az Orvos-továbbképző Egyetem hivatalos pszichoterapeuta képzési programjában először szerepel a módszerspecifikus kategóriában az individuálpszichológia.
  • 1990-1992. Debrecen: Individuálpszichológiai orientációjú pedagógiai tanácsadás-képzés a Kossuth Lajos Tudományegyetem Pszichológiai Intézetében, a posztgraduális mentálhigiénikus szakképzés keretében. A képzés kidolgozói és vezetői: Dr. Kürthy Tamás, – az Aacheni Neveléstudományi Intézet individuálpszichológus professzora – és Kenesseyné Szuhányi Mária – a zürichi Alfred Adler Intézet kiképző docense. A résztvevők lelkesedése elindította a Magyar Individuálpszichológia Egyesület újjáalakítását. Az első belépő tagok dr. Kürthy Tamás és Kenesseyné Szuhányi Mária voltak.
  • 1992-93. Budapest: Az első magyar 400 órás individuálpszichológiai képzés a pedagógiai, tanácsadói és pszichoterápiás területeken, mely megalapozta a szemlélet és metódus elterjedését. A képzési programot Kenesseyné Szuhányi Mária alakította ki és vezette a nemzetközi képzési rendszer előírásainak megfelelően. A képzés meghívott külföldi és hazai vendég-előadói ill. csoportvezetői: dr. Arató Ottó, dr. Bugán Antal, dr. Deckner Edit, Döme Péter, dr. Kárpáti Gyöngyvér, Kende B. Hanna, Ernst Kern, Kovács Károly, dr. Kürthy Tamás, Lorle Louis, dr. Franco Maiullari, dr. Németh Marietta, dr. Pető Csilla, dr. Jürg Rüedi, Schläfli Judit és dr. Simony Emőke. A tanfolyam 119 hallgató részvételével zajlott, akik közül többen is tagjai lettek a Magyar Individuálpszichológiai Egyesületnek. 1993-ban Kenesseyné Szuhányi Mária kézikönyv formájában jelentette meg az individuálpszichológiai módszerspecifikus képzés teljes szakmai anyagát.
  • 1993. augusztus 1-5. Budapest: 19. Nemzetközi Individuálpszichológiai Kongresszus, melyen hazai előadók és résztvevők is megjelenhettek, bekapcsolódva ezáltal a nemzetközi individuálpszichológiai közéletbe. Ezen a konferencián fogadta tagjai sorába a Magyar Individuálpszichológiai Egyesületet a Nemzetközi Társaság.
  • 1994. Budapest: Az individuálpaszichológiai analitikus gyermekpszichoterápiás képzés elindítása, Kende B. Hanna vezetésével és szervezésével.
  • 1995. A MIPE új elnökének megválasztják dr. Kárpáti Gyöngyvért, aki e tisztséget 11 éven át tölti be
  • 1995. Budapest: Máday István 1940-ben írott Individuálpszichológia c. könyvének reprint kiadása a MIPE gondozásában dr. Arató Ottó bevezetőjével és Dr. Bagdy Emőke utószavával.
  • 1995. Budapest: Az egyesület folyóiratának megjelenése: „Az IP útjain…” címmel.
  • 1996. Budapest: A Hilarion Petzold és Gabriele Ramin által szerkesztett „Gyermekpszichoterápia” c. könyv megjelenése Kende B. Hanna gondozásában. A kiadványban a különböző pszichoterápiás módszerek között megtalálható az individuálpszichológiai irányzat is. Az Anne-Els Stadler és Karl-Heinz Witte által írt „Az adleri individuálpszichológia analitikus gyermek- és fiatalkori pszichoterápiája” c. tanulmány, melyet Kende B Hanna fordított, eset-részletekkel illusztrálva mutatja be az IP gyermekterápia specifikus szemléletét és módszerét.
  • 1996. Balassagyarmat: Az I. IP VÁNDORGYŰLÉS megtartása a Kenessey Albert Kórház Pszichiátriai Osztályának közreműködésével, dr. Cseky László szervezésével.

 

Ma közel 120 tagja van az egyesületnek, akik tájegységenként Műhelyekbe szerveződnek (Budaörs, Győr, Hatvan, Sopron, Szolnok, Veszprém, Zalaegerszeg) Az Egyesület tudományos munkájával az évente más-más városban megrendezett vándorgyűlésen ill. nyomtatott formában az “IP füzetek” és „Az IP útjain…” című kiadványaiban jelentkezik.